AZ ÉV MADARA: BARKÓSCINEGE (Panurus biarmicus)
A barkóscinege hazánk nagyobb kiterjedésű nádas-gyékényes vizes élőhelyein: természetes és mesterséges tavakon, mocsarakban, holtágakban általánosan elterjedt, helyenként gyakori. Társas viselkedésű, állandó madarunk. Télen is a nádasokban figyelhető meg, ahol kisebb-nagyobb csapatokban a nád magját fogyasztja. Tavasszal és nyáron rovarokkal, apró csigákkal és pókokkal táplálkozik. Hazai fészkelő állománya 5 400-6 300 párra tehető. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
AZ ÉV GOMBÁJA: DISZNÓFÜL GOMBA (Gomphus clavatus)
A disznófülgomba (Gomphus clavatus), vagy más néven zápfoggomba termőteste tölcséres, teteje lecsapott, vagy kissé benyomott, ibolyás színű. Az idősebb példányok inkább okkeresek. Termőrétege lefutó, ráncos, gyűrött, lilás színű. Húsa vastag, fehér színű. Magyarországon mészkerülő bükkösökben találkozhatunk vele. Általában középhegységi vagy hegyvidéki elterjedésű faj, főleg meszes alapkőzeten terem, azonban hazánkban erősen savanyú talajú bükkösökből került elő. Ez a nyáron termő gomba Európában, Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában is elterjedt, azonban sehol sem gyakori, egyes országokban kifejezetten ritka. Főként az élőhelyek csökkenése veszélyezteti, mint az erdők degradációja, az erdőtalajok eutrofizációja, a klímaváltozás és a helytelen erdészeti beavatkozások. Mivel feltűnő méretű és különleges szín, így könnyen felhívja magára az emberek figyelmét. Látványos kinézete mellett ehető, jóízű gomba, így ritkasága miatt fontos volt, hogy törvényi védelmet kapjon. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 10.000 forint.
AZ ÉV FÁJA A VÉNIC-SZIL (Ulmus laevis)
A fafaj elsősorban az ártereket kedveli, itt éli mindennapjait. Az élettere a folyószabályozások, illetve az ártéri ligeterdők nagy részének kiirtása miatt igencsak lecsökkent. Ennek hatására a vénic-szil rohamosan pusztuló ősi fafajjá vált hazánkban. A szilek közül ő érzékeny a legkevésbé a szilfavészre, ettől függetlenül egyre kevesebb van belőle az erdőkben, nem véletlen tehát, hogy végül erre a fajra esett a választás.A közepes méretű fa maximum 25 méterre nő meg. A törzse erősen ágas, a kérge barnásszürke, hálózatosan berepedezett. A koronája szabálytalan, míg az alsó ágak lehajlanak. Elliptikus levelei 7-13 cm hosszúak, a fonákuk pedig kissé szűrözött.
AZ ÉV ROVARA: KÖZÖNSÉGES TEMETŐBOGÁR (Nicrophorus vespillo)
A közönséges temetőbogár a dögbogárfélék (Silphidae) családjának képviselője. Közepes méretű, testhossza 12-22 mm. Fekete alapszínű testét helyenként feltűnő aranysárga szőrök borítják. Szárnyfedője – a bogarak zömétől eltérően – nem fedi be teljesen a potrohot, így utolsó hátlemezei és farfedője jól látható. Szárnyfedőjének fekete-sárga szalagszerű mintázata nagyon jellemző, bár van még hat hazai faj, mely hasonló mintázatot mutat. A temetőbogarak ciripelő hangot képesek kiadni, jól fejlett hártyás szárnyuk és kifinomult szaglásuk segíti e fajokat a táplálékuk felkutatásában. A közönséges temetőbogár Európában és Ázsiában szélesen elterjedt. Hazánkban is igen gyakori, főleg az erdős helyek lakója. A sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt felelhető. Elsősorban éjszaka aktív. Általában két nemzedéke fejlődik évente, imágóival márciustól októberig találkozhatunk.
AZ ÉV LEPKÉJE: FECSKEFARKÚ PILLANGÓ (Papilio machaon)
Az Év Lepkéje, a fecskefarkú pillangó országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek kései fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Jellegzetes mintázattal rendelkezik, nehéz más fajjal összetéveszteni. Érdekesség, hogy hernyója fiatalkorában madárürülékre hasonlít, később a zöld valamelyik árnyalatában pompázik. Mérgező. A kertünkben is találkozhatunk vele például a répa levelein vagy a kapron, köményen. Nem okoz jelentős kárt. Báb állapotban vészeli át a telet, a pillangó tavasszal kel ki. A fecskefarkú pillangó hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
AZ ÉV KÉTÉLTŰJE: ALPESI GŐTE (Mesotriton alpestris)
Hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűnk, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Az alpesi gőte a kétéltűek osztályába, a farkos kétéltűek rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék családjába tartozó faj. Magyarországon a legmagasabb természetvédelmi értékkel védett faj a kétéltűek közül. A környező európai országok magashegységeiben gyakori faj. Magyarországon csak a magasabb hegységeinkben fordul elő. Megtalálható a Mátrában, a Bükk-vidék területén, a Bakonyban és a Zempléni-hegységben. Mindenféle gerinctelenekkel táplálkozik (rovarok, giliszták, apró csigák).
AZ ÉV HALA: LÁPI PÓC (Umbra krameri)
Az Év Hala, a lápi póc apró termetű, zömök testű halunk, mely kissé nyújtott, oldalról lapított. Farokúszója szabályosan lekerekített, kerekded mellúszóit, valamint az úszóiban található úszósugarakat egymástól külön-külön is képes mozgatni. Ezen sajátosságának köszönheti a "kutyahal" elnevezést. Termetéhez képest testét viszonylag nagyobb méretű pikkelyek borítják, alap barnás színezetét az oldalvonala helyén elhelyezkedő, fémesen csillogó aranysárga csík díszíti. Enyhén felső állású szájában apró fogacskákból álló kefefogazat található, aminek segítségével bolharákokat, rovarlárvákat vagy halivadékokat zsákmányol. Élőhelyeként, mint ahogyan azt neve is mutatja, a dús növényzetű mocsarakat és lápokat részesíti előnyben. Szaporodására tavasszal kerül sor, jellegzetes násztáncukat követően a nőstény őrködik az ikrákat rejtő fészek felett. A vízszabályozási munkálatokat követően az egykor tömeges állománnyal bíró faj mind élőhelyének kiterjedése, mind a faj hazai állományainak mérete jelentősen lecsökkent. Fennmaradt állományai mára egymástól elszigetelten, holtágakban, tőzeglápokban, sekély vizű tavakban, kisebb vízfolyásokban és csatornákban vannak jelen. A lápi póc további fennmaradását az egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb is fenyegeti. Természetvédelmi szempontból igen értékes, fokozottan védett, bennszülött halfajunk, eszmei értéke példányonként 250 000 Ft.